Construction of the national state and the institutionalization processes of the modern Hungarian secondary school teacher training system

Imre Garai, András Németh

Abstract


In our paper we intend to analyse the development process of the secondary teachers’ professionalization. By examining archival and secondary sources, we found that the professionalization process of the secondary teachers in Central-Eastern Europe (Austro-Hungarian Monarchy) followed the French and the German patterns. Furthermore, the political elite used different elements of these patterns in order to be able to implement the European reforms into the national level. Therefore, we would say that the implementation process in this area was a kind of «reflexion» which was necessary to adjust the modernisation influences to their social and economic conditions. However, the study also concerns developing processes of the modern science of education and pedagogy and the forming processes of modern national states. After analysing our sources, we were convinced of the need to direct our focus to these questions. Both of them played decisive role in the professionalization process. Different steps of the formation of the modern national state boosted the development of teacher professions by adopting new regulations or laws. Changes of the state and the society also facilitated the transformation of universities and teacher training institutes. These aspects clearly could be seen in the development of the Hungarian secondary teacher profession in the second half of the 19th century.


Keywords


professionalization; teacher training in Hungary; secondary teacher’s professionalization in Central-Eastern-Europe; development of national states; teacher training institutes in Hungary; Eötvös József Collegium

Full Text:

PDF

References


Bíró, J. (1990). Magántanárok a pesti tudományegyetemen, 1848-1952. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem.

Brezinka, W. (2000). Pädagogik in Österreich. Geschichte des Faches an den Universitäten von 18. bis zum Ende des 20. Jahrhunderts. Band 1. Wien: Verlag der österreichischen Akademie der Wissenschaften.

Engelbrecht, H. (1984). Geschichte des österreichischen Bildungswesens. Band 3. Wien.

Felkai, L. (1979). Eötvös József közoktatásügyi tevékenysége. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Garai, I. (2015a). A tudós tanár szerepének megformálódása a magyar oktatásügyben. In Károly, K., & Perlyés, K. (Ed.), Tanulmányok a tudós tanárképzés műhelyeiből (pp. 297-308). Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.

Garai, I. (2015b). Az európai tanárképzés a «modellkövető» országok aspektusából vizsgálva. Összegző áttekintés egy tanulmánykötet margójára II. In Baska G., & Hegedűs J. (Eds.), Égi iskolák, földi műhelyek. Tanulmányok a 65. éves Németh András tiszteletére (pp. 178-191). Budapest: ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar.

Garai, I. (2015c). Az Eötvös Collegium, mint a tanári elitképzés műhelye. A Báró Eötvös József Collegium története 1895–1950. Budapest: ELTE Eötvös József Collegium. Extracted the book form the webpage of the Collegium: http://honlap.eotvos.elte.hu/uploads/documents/kiadvanyok/A_Tan%C3%A1ri_elitkepzes_jav.pdf

Garai, I. (2013). Eötvös József és a magyar középiskolai tanári szakma kialakulása. A Báró Eötvös József Collegium létrejöttének előzményei. In Gángó, G. (Ed.), A kincset csak fáradtsággal hozhatjuk napvilágra. Tanulmánykötet báró Eötvös József születésének 200. évfordulójára (pp. 371-381). Budapest: ELTE Eötvös József Collegium.

Garai, I. (2011). A magyar középiskolai tanári szakma kialakulása. Az Eötvös Collegium helye a magyar tanárképzésben a századfordulón. In Horváth L., Laczkó K., & Tóth K. (Eds.), Lustrum. Ménesi út 11–13. Solemnia aedificii a.D. MCMXI inaugurati (pp. 176-202). Budapest: Typotex Kiadó–Eötvös Collegium.

Jeismann, K.-E. (1999). Zur Professionalisierung der Gymnasiallehrer in 19. Jahrhundert. In Apel, J., Hans H., Klaus, P., Lundgreen, P., & Sandfuchs, U. (Ed.), Professionalisierung pädagogischer Berufe im Historischen Prozeß (pp. 59-79). Bad Heilbrunn: Verlag Julius Klinkhardt.

Kármán, M. (1895). A tanárképzés és az egyetemi oktatás. Budapest: Eggenberger.

Kelemen, E. (2002). Hagyomány és korszerűség. Oktatáspolitika a 19–20. századi Magyarországon. Budapest: Oktatáskutató Intézet – Új Mandátum Könyvkiadó.

Keller, M. (2010). A tanárok helye. A középiskolai tanárság professzionalizációja a 19. század második felében, magyar-porosz összehasonlításban. Budapest: L’Hartman–1956-os Intézet.

Kövér, Gy. (2006). Magyarország társadalomtörténete a reformkortól az első világháborúig. In Gyáni, G., & Kövér, Gy. (Eds.), Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig (pp. 11-186). Budapest: Osiris Kiadó.

Ladányi, A. (2008). A középiskolai tanárképzés története. Budapest: Új Mandátum Kiadó.

Lekli, B. (1995). Szemelvények a régi Eötvös Kollégium utolsó éveinek történetéhez, 1945-1950. Levéltári Szemle, 45(3), 37-60.

McClelland, C. E. (1991). The German experience of professionalization. Modern learned professions and their organizations from the early nineteenth century to the Hitler era. Cambridge: Cambridge University Press.

Mészáros, I., Németh, A., & Pukánszky, B. (Eds.). (2003). Neveléstörténeti szöveggyűjtemény. Budapest: Osiris Kiadó.

Németh, A. (2009). A magyar középiskolai tanárképzés és szakmai professzió kialakulása a 18-20. században. Educatio, 18(3), 279-290.

Németh, A. (2005). A magyar pedagógia tudománytörténete. Nemzetközi tudományfejlődési és recepciós hatások, nemzeti sajátosságok. Budapest: Gondolat Kiadó.

Németh, A. (2004). A modern európai iskola kialakulása és fejlődése. In Németh, A., & Pukánszky, B. (Eds.), A pedagógia problématörténete (pp. 427-456). Budapest: Gondolat Kiadó.

Németh, A. (2012). Magyar pedagógusképzés és pedagógus szakmai tudásformák I. 1775-1945: nemzeti fejlődési trendek, recepciós hatások. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.

Németh, A. (2007). A modern középiskolai tanári és tanítói szakmai tudástartalmak kibontakozásának történeti folyamatai. Pedagógusképzés, 34(1–2), 5-27.

Németh, A. (2004). A pedagógusszerep történeti változásai. In Pukánszky, B., & Németh, A. (Eds.), A pedagógia problématörténete (pp. 457-503). Budapest: Gondolat Kiadó.

Pukánszky, B. (2013). A tanárképző intézet szerepének alakulása a magyarországi tanárképzés történetében. Pedagógusképzés, 39-40(10-11), 73-91.

Puttkamer v. J. (2003). Schulalltag und nationale Integration in Ungarn. München: Oldenbourg.

Schmale, W., & Dodde, N. L. (Eds.). (1991). Revolution des Wissens? Europa und seine Schulen im Zeitalter der Aufklärung, 1750-1825. Ein Handbuch zur europäischen Schulgeschichte. Bochum: Winkler.

Szabó Z. A. (2015). A klebelsbergi középiskola-koncepció «fekete doboza». Nemzetközi hatások, oktatáspolitikai aktorok és törvényhozás. In Kozma T., Kiss V. Á., Jancsák Cs., & Kéri K. (Eds.), Tanárképzés és oktatáskutatás (pp. 272-285). [Debrecen]: Magyar Nevelés és Oktatáskutatók Egyesülete. Extracted the webpage of the organizaton from: http://hera.org.hu/wp-content/uploads/2015/05/HERA-k%C3%B6tet-2014-v%C3%A9gleges.pdf

Tóth, G. (1995). Az Eötvös József Collegium előtörténete. In Kósa, L. (Ed.), Szabadon szolgál a szellem. Tanulmányok és dokumentumok a száz esztendeje alapított Eötvös József Collegium történetéből 1895-1995 (pp. 13-30). Budapest: Gift Kft.

Ugrai, J. (2010). Érvek és érdekek hálójában - Vita Bécsben a szaktanári rendszer bevezetéséről. Magyar Pedagógia, 110(1), 35-51.




DOI: http://dx.doi.org/10.14516/ete.121

Refbacks

  • There are currently no refbacks.




Copyright (c) 2017 Espacio, Tiempo y Educación

ISSN: 2340-7263

DOI prefix: 10.14516/ete

URL: www.espaciotiempoyeducacion.com

FahrenHouse: Salamanca, Spain

Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International (CC BY-NC-ND 4.0)